Kutatás

Állatélet-tani és Állategészség-tani Intézeti Tanszék 

Vadonélő szarvasfélék és lovak parazitológiája (fascioloidosis, cephenemyiosis és hypodermatosis előfordulása magyarországi gímszarvas- és őzállományokban, lovak gyakoribb ektoparazitózisainak előfordulása a Szigetközben).

2000 óta részvétel az EU „Interreg-Projekt AMRI-EGEL-AUSTRIA”  nemzetközi munkabizottság tevékenységében.

A nagyüzemi csincsillatenyésztés higiéniájának és állat-egészségügyének sajátosságai

A gócos tüdőférgesség mértékének hatása a választott vadmalacok mennyiségére és egészségi állapotára, vaddisznóskertekben

Állatkerti Equidák tartástechnológiájának és -higiéniájának összehasonlító analízise

Lipoptena cervi előfordulási gyakorisága a Hanság és/vagy a Szigetköz vadonélő szarvasféléi között

 

Állatgenetika és Biotechnológia Intézeti Tanszék

Az Állattudományi Intézet Biotechnológiai munkacsoportja két területen végez kutatómunkát hazai és nemzetközi együttműködésben. A 90-es években kezdték meg a sertés in vitro maturációs, fertilizációs, és embriótenyésztési munkánkat, mely az ivarsejtek krioprezervációjával foglalkozó kísérleteikkel bővült. Hazai együttműködő partnereink voltak az Állattenyésztési Intézet kutatócsoportja, akikkel több közös OTKA pályázatunk volt, és Szent István Egyetem Állatnemesítési kutatócsoportja. A külföldi együttműködések kiépítéséhez 2000-ben OECD ösztöndíjjal dr. Bali Papp Ágnes 1 hónapot töltött az INRA Tours-i intézetében P. Mermillod csoportjában. A közös kísérletek eredményeit három nemzetközi konferencián és egy tudományos cikk formájában publikálták a Theriogenology-ban. Közben az argentin Huan Carlos Gardon csoportjával az Universidad Nacional de Lomas de Zamora Faculty of Agrarian Science-ről 2003-2004 –ben közös kutatási project keretében „Improvement of in vitro embryo production and vitrification methods” címmel mindkét évben egy-egy hónapos közös kutatásokat végeztek. Több közös publikáció született. Több, mint egy évtizedes munkakapcsolatban voltak az Universidad de Murcia tudósaival, kiknek vezetője P. Coy Fuster. Az együttműködés fenntartásához 2005-2006 évre elnyertek egy TéT pályázatot „Improvement of pig embryo production and comparison of different vitrification methods for oocyte and embryo freezing” címmel, mely kutatómunka eredményeit publikálták.  A kutatócsoport Egyik PhD hallgatója T. Nagai professzornál (NIAS Developmental Biology Department, Tsukuba), Japánban két éves egyetemi ösztöndíjat kapott. Sikeres PhD védés után, Gödöllőn dolgozott egy évet, majd Japánbavisszatérve sikeres kutató lett. Marketa Sedmicovaval a prágai Agráregyetem Állatorvosi Fakultásának dékánjával (Csehország) közös in vitro fertilizációs, embriótenyésztési kísérleteket folytattak, különböző petesejt maturációt befolyásoló fehérjeinhibitorok alkalmazásával. A Socrates/Erasmus EU program keretében PhD hallgatók cseréje történt. In vitro embriótenyésztési és mélyhűtési kutatásokból 3 PhD disszertáció készült a tanszéken.

labpic

A másik kutatási terület a sertés géntérképezés a munkát az alomszámot befolyásoló gének vizsgálatával kezdték meg a csoport tagjai mangalicában, a továbbiakban a kutatómunka a zsíranyagcserét befolyásoló gének vizsgálatával bővült. Ennek keretében bekapcsolódtak az EU Sertés Genom Programba: Prof. dr. Bali Papp Ágnes részt vett a Pignet COST 861 programban, együttműködést valósított meg Roberta Davoli professzorral a Bologna University-ről, két PhD hallgató volt 3-3- hónapos STSM ösztöndíjon, valamint két PhD és egy BSc hallgató volt Erasmus ösztöndíjon kutatólaboratóriumában. Két PhD hallgató készítette el disszertációját géntérképezési kutatásokból a tanszéken, ebből 1 hallgató 9 hónapos Fulbright ösztöndíj keretében a Purdue Egyetem kutatómunkájába kapcsolódott be, prof Macháthy Zoltán laboratóriumában. Jelenleg egy hallgató kezdte meg PhD munkáját a lovak vérmérsékletét befolyásoló dopamin receptor gén hatásának tanulmányozásával. A sertés géntérképezési munkák kiegészültek sárga magyar tyúk tojástermelését és növekedését befolyásoló kulcsszerepet játszó gének vizsgálatával. A különböző gazdasági állatállományokban tervezett takarmányhasznosítás és zsíranyagcserét befolyásoló gének DNS polimorfizmusainak és a gének expresszióját feltáró RT PCR és proteomikai vizsgálatok a biotechnológia területén belül a molekuláris genetika eszközeit biztosítják a korszerű állattenyésztési hasznosítás számára. A különböző állatfajok és fajták összehasonlító molekuláris genetikai vizsgálata a takarmányhasznosítási, húsminőséget befolyásoló és zsíranyagcsere gének tekintetében teljesen új eredményeket ad a szarvasmarha, sertés és baromfitenyésztés területén egyaránt.

 

Végzett PhD hallgatók:

Tempfli Károly (2014): Néhány értékmérő tulajdonságot meghatározó gén szerepe őshonos, valamint keresztezett sertés és tyúk fajtáknál (disszertáció)

Gajdócsi  Erzsébet Emília (2014): Különböző sertésfajták genetikai analízise (disszertáció)

Varga Erika (2008): In vitro sertésembrió-előállító rendszer vizsgálata (disszertáció)

Makkosné Petz Brigitta (2007): Mélyhűtött sperma termékenyítőképességének becslése in vitro körülmények között (disszertáció)

Somfai Tamás (2005): Synchronization of in vitro maturation of porcine oocytes (disszertáció)

 

Általános Állattenyésztési Intézeti Tanszék

Különböző méretű tejtermelő üzemek tejminőségének vizsgálata

Tőgymorfológiai tulajdonságok és a masztitisz összefüggése

A tőgybimbó-csatorna hosszúság, pigmentáció és a masztitisz összefüggése

A masztitiszre való hajlam vizsgálata bikaivadék-csoportoknál és tehéncsaládoknál

Különböző tejhasznú juhgenotípusok tejtermelésének vizsgálata

Különböző tejhasznú juhgenotípusok tőgymorfológiai tulajdonságainak vizsgálata

Különböző juhfajták és genotípusok termelési paramétereinek vizsgálata

Különböző tejhasznú kecskefajták tejtermelésének vizsgálata

A magyar hidegvérű ló tartásának elemzése

A magyar hidegvérű csikók növekedésének és fejlődésének vizsgálata

A kancák fedeztetésének és mesterséges termékenyítésének vizsgálata

Tenyésztési eljárások és teljesítményvizsgálatok a hidegvérű lófajtáknál

A lovak hasznosításának alternatív lehetőségei

Ikerellések vizsgálata tej- és húshasznú szarvasmarha állományoknál

A tejben található szomatikus sejtek elektronmikroszkópos vizsgálata

A ménsperma citológiai vizsgálata

A ménsperma mélyhűtés utáni minőségi változása

Az embrióátültetés eredményességét befolyásoló néhány tényező vizsgálata lónál

Az ikerellés előfordulása hazai méneseinkben

Teljesítményvizsgálat és tenyészértékbecslés melegvégű lófajtáknál

Melegvérű lófajtáknál alkalmazott tenyésztési eljárások értékelése

Kromoszóma rendellenességek vizsgálata ló fajban

Állattartó telepek biomassza kibocsátásának és hasznosításának vizsgálata

 

Baromfi- és Sertéstenyésztési Intézeti Tanszék

Sárga magyar tyúk fajtafenntartása

Magnézium hatásvizsgálatok

Sárga magyar tyúk anyai vonalra alapozott, ökológiai tartásra alkalmas genotípusok előállítása.

Hagyományos háziállatfajták genetikai, gazdasági értékének tudományos feltárása

Az etetések számának hatása vemhes kocáknál a reprodukciós teljesítményre

Vemhes kocák reprodukciójának vizsgálata a vemhesség alatti egyedi és csoportos tartásban.

Kiesési, selejtezési okok vizsgálata tenyészkoca állományokban

A szopós malacok elhullási okainak vizsgálata

A sertéstenyésztés lehetséges szerepe a direktértékesítésben

Busából előállítható egészségvédő élelmiszerek gyártmányfejlesztése

 

Végzett PhD hallgatók:

Káldy Jenő (2014): Heterózishatás vizsgálata szicsege (Acipenser ruthenus L. x. Acipenser baeri B.) kezdeti fejlődése során (disszertáció)

Németh Ádám (2013): Új technológia a fogassüllő (Sander lucioperca L.) mesterséges szaporítására és nevelésére, a dél-dunántúli halastavak gazdaságosabb üzemelése érdekében (disszertáció)

Molnár Eszter (2011): Fehér busából és afrikai harcsából készült filé és haltermékek minőségi elemzése (disszertáció)

Konrád Szilárd (2008): Sárga magyar tyúk anyai vonalra alapozott termékelőállítás lehetőségei (disszertáció)

Gyimóthy-Willmann Ilse Maria (2007): Neue Methode zum Nachweis von Kortikosteron im Ei und erfassung von Kortikosteron im Eigelb und Blutplasma (disszertáció)

Sáfár Orsolya (2006): A magnézium-adagolás hatása a tyúkok termelési tulajdonságaira (disszertáció)

Vitinger Emőke (2005): Hematológiai paraméterek vizsgálata az őshonos sárga magyar tyúkállományban (disszertáció)

 

Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Intézeti Tanszék

A Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék kutatómunkája:

A TÁMOP 4.2.2. Agrárklíma projekt, N.4. Legelőgazdálkodás elemzése c. részfeladat (felelős Szabó Ferenc) keretében

Szarvasmarha- és juhlegelők értékelése

A legelők hozamának, állateltartó képességének vizsgálata

Klimatikus tényezők hatása a húsmarhák és juhok teljesítményére

Klimatikus tényezők hatása a gyepek hozamára és állateltartó képességére

 

Takarmányozástani Intézeti Tanszék

A Tanszéken kiterjedt kutatómunka folyik. A Tanszék tevékenyen vett, illetve vesz részt az Oktatási Minisztérium, az FVM és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által irányított kutatási programokban, továbbá jelentős szerepet vállalt a hazánkban 1999-ben bevezetett új fehérjeértékelési rendszert megalapozó többéves kísérleti munkában.

Mindezeken túlmenően a tanszék bekapcsolódik a mezőgazdasági vállalatok részére végzett technológiai fejlesztő kutatásokba is, részt vesz új takarmányok és készítmények tesztelésében, takarmányértékük megállapításában.

Fontosabb kutatási témakörök:

I. A gazdasági állatok energia-, fehérje-, aminosav és glükóz ellátásának javítása

- Növényi eredetű bypass fehérje készítmények kifejlesztése, takarmányozási értékük vizsgálata nagy tejtermelésű tehenek takarmányozásában

- Ca-szappan előállítása növényolajipari melléktermékekből tejelő tehenek számára

- A tejelő tehenek glükózellátásának javítása

II. Állati eredetű élelmiszerek (tej, tojás, brojler-, sertés-, nyúl-, liba- és kacsahús, illetve liba- és kacsmáj) zsírsav-összetételének módosítása

- Élelmiszerek linolénsav tartalmának növelése

- Állati eredetű élelmiszerek E-vitamin tartalmának növelése

- A tej konjugált linolsav tartalmának növelése takarmányozás útján

III. Takarmányok konzerválása

- Fóliahengeres silózási technológia továbbfejlesztése

- Jó hatékonyságú biológiai tartósítószer és silózási technológia kifejlesztése a közepesen és nehezen erjeszthető takarmányok tartósításához

IV. Egyéb témák

- Algaalapú szimbiotikum kifejlesztése. Az alga biomasszaliszt felhasználása a monogasztrikus állatok takarmányozásában

- Szerves kötésű mikroelem (pl. Cu, Zn, B, Cr) kiegészítők hatásának vizsgálata a brojlercsirke- és a pulykatakarmányozásban

GOP-1.1.1.-11-2012-0344 pályázat

Probiotikus hatású enzimkomplex fejlesztése a mezőgazdasági melléktermékekre alapozott sertéshús előállítása érdekében

 

Végzett PhD hallgatók:

Rigó Eszter (2012): Jó hasznosítású biológiai tartósítószer kifejlesztése a közepesen és nehezen erjeszthető takarmányok tartósítására (disszertáció)

Viszket Erna (2011): A tej n-3 zsírsav tartalmának növelése takarmányozás útján (disszertáció)

Márkus Richárd (2011): A vágósertés-előállítás gazdasági hatékonyságának javítása szántóföldi növények energetikai célra történő feldolgozása során keletkező melléktermékek hasznosításával (disszertáció)

Kovács Péter (2011): A biodízel gyártás során keletkező glicerin takarmányozási célú felhasználása hízósertéseknél (disszertáció)

Tanai Attila (2010): A brojlerhús és a tojás konjugált linolsav tartalmának növelése takarmányozással (disszertáció)

Zsédely Eszter (2008): Állati eredetű élelmiszerek n-3 zsírsavtartalmának növelése, oxidációs stabilitásának javítása takarmányozással (disszertáció)

Szokoly Zuzsanna (2005): Védett (bypass) fehérje előállítása és felhasználása nagy tejtermelésű tehenek takarmányozásában (disszertáció)

Tóth Tamás (2005): Tejelő tehenek glükózellátásának javítása (disszertáció)

Ribács Attila (2005): Növényolajipari melléktermékből előállított védett zsír (Ca-szappan) felhasználása a kérődzők takarmányozásában (disszertáció)

Juhász Anita (2002): A vakbélirtás hatása pecsenyecsibék N-forgalmára, valamint a fehérje és az aminosavak látszólagos és tényleges emészthetőségének alakulására (disszertáció)

 

Lótenyésztés, Lovassportok Intézeti Tanszék

A Tanszék kutatási témái főként a lótartás- és tenyésztés témaköreihez kapcsolódnak. Emellett az állattenyésztés- és tartás más területein zajló vizsgálatokban is részt veszünk.

Szaporulati mutatókat befolyásoló tényezők vizsgálata angol telivér állományokban (Paréj Judit; 2011-2014)

Köztudott, hogy a kancák termékenységét számos tényező befolyásolja. Ilyen lehet a genetikai hatásokon túl a munkavégzés hossza és intenzitása, a tartástechnológia kérdéskörébe tartozó takarmányozás, illetve a tápláltsági állapot, továbbá egyes időjárási és éghajlati tényezők stb. Jelen kutatás során a telivér kancák szaporodásbiológiai státuszára, illetve szaporulati mutatóira ható különböző tényezőket kívánjuk felmérni, számszerűsíteni. Ennek keretében elsőként a magyarországi angol telivér tenyészkanca-állományra vonatkozóan gyűjtünk adatokat az egyes egyedek esetleges versenymúltjáról, melyet összevetünk az aktuális környezeti hatásokat többé-kevésbé tükröző egyes takarmány- és vérparaméterekkel, valamint meteorológiai adatokkal. A genetikai háttér alaposabb vizsgálatára vonatkozóan szőrmintákat tervezünk gyűjteni. A hazai tenyészetekben kapott eredményeket össze kívánjuk hasonlítani a világ vezető telivértenyésztő országaiban található állományok eredményeivel.

A furioso – north star lófajta küllemi bírálati rendszerének, illetve a bírálatok eredményeinek elemzése, különös tekintettel a tenyészértékbecslés gyakorlati megvalósításának lehetőségére (Gergely Zita; 2012-2015)

A külföldi – ma igen elterjedt – lófajták esetében Európa-szerte nagy létszámú állományokkal dolgoznak a tenyésztők és a kiemelkedő sportteljesítmény elérésének rendelnek alá mindent. Ezzel szemben a magyar lófajták létszámuk alapján sokszor a veszélyeztetett kategóriába sorolandók és az alkalmazható tenyésztési eljárások – illetve nemesítő tenyészállatok – köre is szigorú szabályokhoz kötött. Ugyanakkor ezen fajták között is akadnak a sportban jól teljesítő – és ennek megfelelő, korrekt küllemű – egyedek. Célunk egy újfajta bírálati lap összeállítása, mely a fajta sajátosságaira építve alkalmazza a külföldön már sikerrel bevezetett lineáris bírálati rendszert, ráadásul a jövőben a tenyészállatok küllemi örökítőértékének egyre pontosabb megítéléséhez is hasznos segítséget jelenthet.

Genetikai kutatások a lovak Dopamin Receptor D4 (DRD4) génjével összefüggésben (Kiss Barbara; 2013-2016)

A lovak vérmérsékletének genetikai hátterét célzó kutatásokat legfőképpen az indokolja, hogy a lovak kezelhetősége, temperamentuma, illetve vérmérséklete napjainkban egyre fontosabb tényezővé válik. Humán kutatások korábban már igazolták, hogy bizonyos viselkedési minták (pl. újdonságkeresés, kíváncsiság, ijedősség, éberség stb.) genetikai meghatározottsággal rendelkeznek. Mivel azonban a környezeti tényezők szerepe e tekintetben igen hangsúlyos, ezért törekedni kell a lehető legteljesebb mértékben azonos körülmények közül származó lovak vizsgálatba vonására. Ezen túlmenően lényeges az állatok kora, fajtája és ivara is. Mindezen „zavaró” tényezők minimalizálása/kiiktatása után következhet a kísérleti célokra kijelölt egyedektől történő mintagyűjtés, majd a laboratóriumi feldolgozás. Ezzel párhuzamosan folyamatosan zajlik a vizsgálatba vont egyedek viselkedési megnyilvánulásainak rögzítése. Egy helyen tartott, azonos korú és ivarú angol telivérektől származó DNS-mintákat vizsgálunk, amely egyedek viselkedéséről is folyamatosan készülnek feljegyzések. Feltételezhető, hogy a vizsgálatok kiterjesztése által magyarázatot nyerhetnének az egyes fajták viselkedési sajátosságai (temperamentum, kezelhetőség) között tapasztalt eltérések, valamint a tenyésztők segítséget kaphatnának a tenyésztési célnak leginkább megfelelő vérmérsékletű (és genetikai hátterű) lovak kiválogatásához

 

Szenátusi Ülés 2019. március 25. 14:00 - 16:00
Elektronikus ZH nap 2019. március 27.
Véradás 2019. március 27. 10:00 - 16:00