Kutatócsoportunk tevékenysége a számos állatfajra terjed ki, például: szarvasmarha, sertés, baromfi fajok (tyúk, pulyka, kacsa, lúd), juh, kecske, ló, hal (süllő), nyúl, kisállatfajok, vadon élő fajok. Felsőbb éves, érdeklődő hallgatóink bekapcsolódhatnak a tudományos munkába, így a kapott eredményeket Tudományos Diákköri dolgozatokban, szakdolgozatokban felhasználhatják.

In vitro embrió-előállító rendszer fejlesztése

Az in vitro embrió-előállítás (IVP) 4 fő technológiai lépést foglal magában: a petesejtek in vitro maturáltatását (IVM), a spermiumok in vitro kapacitációját, az in vitro termékenyítést (IVF) és a fejlődő embriók tenyésztését (IVC).

In vitro előállított embriókat használnak sejtmag-átültetéses klónozáshoz, illetve génmódosítással kapcsolatos kísérletekben, transzgénikus állatok előállításához. Az utóbbi évtizedekben megnőtt az érdeklődés a sejtmag-átültetéses klónozás iránt; ez a technológia ugyanis a nagy értékű tenyészállatok tömeges előállításának elméletileg leghatékonyabb klónozási formája.

Az in vitro embrió-előállítás számos előnyt kínál az állattenyésztés számára: lehetőség van viszonylag olcsón, rövid idő alatt nagyszámú embrió előállítására, melyek egyéb biotechnológiai kísérletek alapanyagául szolgálhatnak. Az embrió-előállításnak komoly szerepe lehet a kihalóban lévő fajok és fajták megmentésében, a biodiverzitás fenntartásában és növelésében, a génmegőrző munkában.

Ivarsejtek és embriók krioprezervációja

A krioprezerváció lehetővé teszi az örökítőanyag megőrzését, annak globális szállítását, továbbá segítségével mód nyílhat tenyészvonalak újrateremtésére vagy szaporítására, és az eljárással a szelekciós nyomás is növelhető.

Petesejtek partenogenetikus aktiválása

A petesejtek aktiválásával kapcsolatos vizsgálatok elsősorban a klónozásos technikák terjedésével kerültek a figyelem középpontjába: sejtmag-átültetéses klónozás során nagyon fontos lépés a donor petesejtek aktiválása, mely biztosítja a sejtciklus folytatását. A módszer alkalmas sejttani kutatásokra is, hiszen a keletkező embriókban az anyai kromoszómák az apaitól függetlenül vizsgálhatók. Továbbá lehetőség van − az IVP technikákhoz hasonlóan − a termékenyülés, és a korai embrionális fejlődés vizsgálatára is. Ezeknek a kísérleteknek a célja azonos ploidiájú, homogén embriók előállítása volt, ugyanis az in vitro előállított embriók (részben a polispermia nagyfokú előfordulása miatt) nagy szórást mutatnak a ploidia és a fejlődési potenciál szempontjából.

Aktuális állatjólléti kutatásainkban mesterséges intelligencia-alapú videó- és képelemzés segítségével fejlesztünk olyan rendszereket, amelyek segítséget nyújtanak különböző fajok viselkedésének és állatjólléti státuszának felméréséhez.