Tanszékünk kutatási tevékenysége a számos állatfajra terjed ki, például: szarvasmarha, sertés, baromfi fajok (tyúk, pulyka, kacsa, lúd), juh, kecske, ló, hal (süllő), kisállatfajok, vadon élő fajok. Felsőbb éves, érdeklődő hallgatóink bekapcsolódhatnak a tudományos munkába, így a kapott eredményeket Tudományos Diákköri dolgozatokban, szakdolgozatokban felhasználhatják.

Állatgenetikai és biotechnológiai kutatócsoport

A biotechnológiai, molekuláris biológiai, genetikai kutatások fontossága abban rejlik, hogy az emberiség globális problémáinak megoldásához újszerű módon tudnak hozzájárulni. A biotechnológia tudományos eredményeit széles körben alkalmazza a gyógyszeripar (antibiotikumok, vitaminok, hormonok), a fermentációs ipar (alkohol, szerves savak, biopolimerek), a mezőgazdaság (növénynemesítés, állattenyésztés), az élelmiszer- és takarmányipar (édesítők, enzimek, aminosavak, ízfokozók), a környezetvédelem (biológiai szennyvíz- és levegőtisztítás), a vegyipar (biotranszformációk) és az orvostudomány (enzimek, gyógyszerek).

A gazdasági állatok szaporodásával kapcsolatos biotechnikai/biotechnológiai módszerek magukban foglalják az asszisztált reprodukciós technikákat (mesterséges termékenyítés, ivarzásszinkronizálás, embriótranszfer, gaméták és embriók krioprezervációja, in vitro embrió-előállítás, embriószexálás, magátültetés, DNS mikroinjektálás, klónozásos technikák), és a molekuláris genetikai eljárásokat (genomanalízis, molekuláris diagnosztika, génmódosítások).

In vitro embrió-előállító rendszer fejlesztése

Az in vitro embrió-előállítás (IVP) 4 fő technológiai lépést foglal magában: a petesejtek in vitro maturáltatását (IVM), a spermiumok in vitro kapacitációját, az in vitro termékenyítést (IVF) és a fejlődő embriók tenyésztését (IVC).

In vitro előállított embriókat használnak sejtmag-átültetéses klónozáshoz, illetve génmódosítással kapcsolatos kísérletekben, transzgénikus állatok előállításához. Az utóbbi évtizedekben megnőtt az érdeklődés a sejtmag-átültetéses klónozás iránt; ez a technológia ugyanis a nagy értékű tenyészállatok tömeges előállításának elméletileg leghatékonyabb klónozási formája.

Az in vitro embrió-előállítás számos előnyt kínál az állattenyésztés számára: lehetőség van viszonylag olcsón, rövid idő alatt nagyszámú embrió előállítására, melyek egyéb biotechnológiai kísérletek alapanyagául szolgálhatnak. Az embrió-előállításnak komoly szerepe lehet a kihalóban lévő fajok és fajták megmentésében, a biodiverzitás fenntartásában és növelésében, a génmegőrző munkában.

Ivarsejtek és embriók krioprezervációja

A krioprezerváció lehetővé teszi az örökítőanyag megőrzését, annak globális szállítását, továbbá segítségével mód nyílhat tenyészvonalak újrateremtésére vagy szaporítására, és az eljárással a szelekciós nyomás is növelhető.

Petesejtek partenogenetikus aktiválása

A petesejtek aktiválásával kapcsolatos vizsgálatok elsősorban a klónozásos technikák terjedésével kerültek a figyelem középpontjába: sejtmag-átültetéses klónozás során nagyon fontos lépés a donor petesejtek aktiválása, mely biztosítja a sejtciklus folytatását. A módszer alkalmas sejttani kutatásokra is, hiszen a keletkező embriókban az anyai kromoszómák az apaitól függetlenül vizsgálhatók. Továbbá lehetőség van − az IVP technikákhoz hasonlóan − a termékenyülés, és a korai embrionális fejlődés vizsgálatára is. Ezeknek a kísérleteknek a célja azonos ploidiájú, homogén embriók előállítása volt, ugyanis az in vitro előállított embriók (részben a polispermia nagyfokú előfordulása miatt) nagy szórást mutatnak a ploidia és a fejlődési potenciál szempontjából.

Az állatgenetikai kutatócsoport főbb témakörei

Értékmérő tulajdonságokat befolyásoló DNS-polimorfizmusok azonosítása és genotipizálása, expressziójuk mérése gazdasági állatfajoknál:
- a szaporaságot, a szalonnavastagságot, és a napi súlygyarapodást befolyásoló gének genotipizálása, a
expressziójuk meghatározása sertéseknél
- a tojástermelést befolyásoló gének genotipizálása, expressziója tyúk állományokban
- tejfehérje polimorfizmusok genotipizálása szarvasmarha állományokban
- az optimális versenytávot befolyásoló polimorfizmusok vizsgálata lovaknál
- a zsíranyagcseréhez köthető gének kifejeződésének vizsgálata pulykáknál
Az agresszív viselkedéssel összefüggést mutató gének azonosítása, kifejeződésük vizsgálata tyúk
állományokban
Őshonos állatfajták (sárga magyar tyúk, mangalica sertés, cikta juh) állományainak populációgenetikai
vizsgálata
Egyes baktérium nemzetségek mennyiségi kimutatása sertés és tyúk fajban