Fájdalommal tudatjuk, hogy Dr. Gergátz Elemér az óvári kar c. egyetemi tanára, a Biotechnikai Állomás alapítója és vezetője, barátunk, kollégánk, egykori tanárunk 2019. június 19-én elhunyt.

Dr. Gergátz Elemér Rábatamásiban született 1942. május 6-án. Az általános iskolát szülőfalujában, a gimnáziumot a győri bencéseknél végezte. Első jelentkezése alkalmával származása miatt kitűnő érettségije ellenére sem vették fel az akkori Állatorvosi Főiskolára, így a Magyarkeresztúri Mesterséges Termékenyítő Főállomáson kezdett dolgozni, ahol beleszeretett a szakmába. Visszaemlékezése szerint a csábításba erősen közrejátszott a hazai mesterséges termékenyítés egyik prófétája, Dr. Diós István óvári gazdász, állatorvos. Egy év magyarkeresztúri kitérő után, rektori közbenjárással felvételt nyert az Állatorvosi Főiskolára. Diplomájának megszerzése után, 1966-ban visszatért Magyarkeresztúrra, ahol laborvezető és termelésirányító állatorvosként folytatta szakmai tevékenységét. Ezt követően a Nyugat-Dunántúli Főállomás szaporodásbiológiai osztályának vezetőjévé nevezték ki. A széles körben használt szarvasmarha szaporítóanyag tartósítási eljárások továbbfejlesztését célzó kutatásait is itt kezdte, emellett kidolgozta és megszervezte a központilag irányított modern sertésszaporítást a dunántúli tenyészetekben. Tevékenységére felfigyelve meghívást kapott személyes példaképe, Ujhelyi Imre egykori tanszékére, az Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Karának Állatélettani és Állategészségtani Tanszékére, a későbbi Állatélettani és Biotechnológiai Tanszékre, amelyet nyugdíjazásáig vezetett. 1982-ben megbízást nyert a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól állatbiotechnológiai kutatóhely létrehozására. 1983-ban az óvári hagyományoknak megfelelően Biotechnikai Állomás elnevezéssel beindította az Egyetem keretein belül az ország első ilyen jellegű kutatóintézetének munkáját, amelynek alapító-vezetője volt haláláig. Az Állomás tevékenységének keretében a világon elsőként embrióátültetés útján végzett állománymentesítéssel meghonosította Magyarországon a francia lacaune juhfajtát. Az eljárás azóta tananyaggá vált az állatorvostudományi egyetemeken. Kiemelkedő tenyésztői, illetve tenyésztésszervezői tevékenységének és segítségének eredményeként a lacaune fajtával egyre több juhtenyészet és árutermelő juhászat kezdett el foglalkozni. A tenyészetek számának növekedésén felül a termelésellenőrzésbe vont fejt állomány az utóbbi években többszörösére emelkedett, így a lacaune jelenleg Magyarország legnagyobb létszámú tejelő juh populációját alkotja, illetve mosonmagyaróvári származású lacaune juhok termelnek már az egész Kárpát-medencében, többek között az Őrvidéken, Erdélyben és a Felvidéken, valamint Lengyelországban is. A vezetésével végzett embriómanipulációs kísérletsorozatok eredményeként hazánkban jött világra az első közép-európai, embriófelezéssel létrehozott monozigotikus (identikus) ikerbárány pár 1985-ben.

Kutatásainak folytatásaként 1986-ban megszületett Magyarország első fajon belüli kimérája különböző fajtájú embriófelek aggregáltatása révén, majd a kecske és juh szülőktől származó kiméra, amely a harmadik fajok közti kiméra volt a világon.

1991-ben felkérést kapott Antall József miniszterelnöktől a Földművelésügyi Minisztérium vezetésére. Miniszterként feladatai közé tartozott a tárca új szervezetének kialakítása, a rendszerváltozás utáni mezőgazdasági szakigazgatás megteremtése. A gyakorlati élettől nem elszakadva, regnálása alatt jött létre a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség jogelődje.

Tárcavezető tevékenységét követően visszatért Mosonmagyaróvárra. Kutatóintézetében már 1993 márciusában korai stádiumú embriók sejtmag-donorként történő felhasználásával klónozott bárány született. További kutatási tevékenységei a génátültetés, a genetikai anyag módosítása felé irányultak. 1997-ben kutatócsoportjával génterápiás kísérletek modellezése céljából állított elő idegen gént hordozó bárányt.

A Biotechnikai Állomás speciális helyzetéből adódóan – az intézet az első magyarországi akkreditált juh mesterséges termékenyítő és embriológiai állomás – szép számmal büszkélkedhet a gyakorlati juhtenyésztésben is alkalmazható kutatási eredményekkel. Az általa kidolgozott és használt új módszerekkel megelőzte a vezető nyugat-európai juhtenyésztő országokat is, de volt olyan eljárás, amelyet a világon egyedüliként alkalmazott sikeresen. Az eljárásokat a hazai szakemberek átvették és mindmáig alkalmazzák.

Életének utolsó időszakában – 70 év feletti kora ellenére – egy ígéretes spanyol kecskefajta, a murcia-granadai hazai meghonosításán dolgozott, amelyet jelenleg már több állattartó telepen is használnak a magyar tenyésztők.

Dr. Gergátz Elemér tagja volt a Szaporodásbiológiai Társaságnak, a Magyar Tudományos Akadémia Genetikai Bizottságának, valamint a Biotechnológiai Szakbizottságnak, az MTA VEAB Biotechnológiai, illetve Állattenyésztési Szakbizottságának, továbbá a magyar UNESCO Bizottságnak.

Oktatóként és vezetőként iskolát teremtett, amelynek keretében gazdászgenerációk egész sorát nevelte ki, illetve juttatta tudományos fokozathoz. Szakmai tevékenységét nemzetközi elismerés övezi, amely európai viszonylatban is megbecsülést szerzett a magyar állattenyésztés- és állatorvos-tudománynak.

2014-ben tanítványai és tisztelői az Ujhelyi-díjra történő felterjesztéssel köszönték meg a Tőle kapott, egész életre szóló útravalót. Szakmai és oktatói tevékenységét további számos kitüntetéssel ismerték el. Schandl József-díjat kapott a juhtenyésztés területén elért kiemelkedő tevékenységéért, Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztet a példaértékű, hivatástudattal végzett szakmai munkájáért, tudományos eredményeiért. 2017-ben életútja elismeréséül Állatorvosi Életmű Díjjal tüntették ki, idén a Wittmann Antal-díjat ítélték oda számára.

2019 szeptemberétől emléktábla örökíti meg nevét és őrzi emlékét a következő gazdászgenerációk számára az Alma Mater ünnepi rendezvényeknek otthont adó aulájában – amelynek létrejöttében szintén nagy szerepe volt.

A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári kar Állattudományi Tanszékének vezetése és munkatársai, volt tanítványai nevében búcsúzunk a gazdászgenerációkat nevelő iskolateremtő egyetemi oktatótól, az állattenyésztési biotechnológia és szaporodásbiológia nemzetközi hírű tudósától! Emlékét megőrizzük!

Dr. Gulyás László – Németh Attila